Tamás Baranyai PhD Dr. Baranyai Tamás

Algorithmic Architecture Algoritmikus építészet

Although the spread of computers has led to significant Research work done on the automation of architecture, the automation of design (as opposed to drawing) is far from being practically solved. The topic of the research project is to identify the subtasks of architecture that can be easily automated and translate them into the language of mathematics and computer science, such that the subtask can be successfully tackled algorithmically. Bár a számító­gépek terjedésével az épí­tészet auto­ma­ti­zá­lásával is foglal­kozni kezdtek, a tervez­ési (nem rajzo­lási) fela­datok auto­ma­ti­zá­lására még nincs a gyakor­latban is széles körben bevált megoldás. A kutatás témája az épí­té­szet jól auto­ma­ti­zál­ható rész­fela­da­tainak azo­no­sítása és a mate­ma­tika / infor­ma­tika nyelvére for­dítása oly mó­don, hogy a rész­feladat siker­rel támad­ható legyen algo­rit­mikusan.

• Shape Grammars for Architectural Design: The Need for Reframing ❯ https://doi.org/10.1007/978-3-662-47386-3_28
• Space Syntax: A Brief Introduction to Its Logic and Analytical Techniques ❯ https://doi.org/10.1177/0013916502238863

Ádám Kovács Kovács Ádám

Digital Workflows in Architectural Design Digitális mun­ka­fo­lya­matok az épí­té­szeti terve­zésben

Architectural design is increasingly based on digital tools and integrated workflows. The aim of this research is to map the digital design processes currently in use: what software, platforms, and data management systems are used by design firms, how these are interconnected, and what cost and efficiency issues arise during their application. The study pays particular attention to collaboration systems, BIM-based design, and the impact of digital tools on the organization of the design process. Az építészeti tervezés egyre inkább digitális eszkö­zökre és integrált munka­folya­mat­okra épül. A kutatás célja a jelen­leg alkal­mazott digi­tális terve­zési folya­matok fel­térké­pe­zése: milyen szoft­vereket, plat­formokat és adat­ke­zelési rend­sze­reket hasz­nálnak a ter­vező­irodák, hogyan kapcso­lódnak ezek egymáshoz, és milyen költség- és haté­kony­sági kér­dések merülnek fel alkal­mazásuk során. A vizs­gálat külön figyelmet fordít a kolla­borá­ciós rend­szerekre, a BIM-alapú terve­zésre és a digi­tális eszkö­zök hatására a terve­zési folyamat szerve­zésében.

AI-Based Design Review of BIM Models AI alapú terv­elle­nőrzés BIM model­leken

BIM models contain an ever-increasing amount of structured information about buildings, which enables the use of automated review methods. This research examines the current state of AI-based quality control in the field of BIM: what rule-based and AI-driven solutions exist, what errors and inconsistencies can be automatically identified, and what limitations these systems have in practice. The aim of this work is to review current technologies and evaluate their applicability in the architectural design process. A BIM modellek egyre nagyobb mennyi­ségű struk­turált infor­má­ciót tartal­maznak az épü­le­tekről, ami lehetővé teszi auto­ma­tizált ellenőr­zési mód­szerek alkal­ma­zását. A kutatás azt vizs­gálja, hogy hol tart az AI-alapú minőség­el­le­nőrzés a BIM területén: milyen szabály­alapú és mester­séges intel­ligen­ciára épülő meg­oldások létez­nek, milyen hibák és inkon­zisz­tenciák azo­nosít­hatók auto­mati­kusan, és milyen kor­látai vannak ennek a gyakor­latban. A munka célja átte­kin­teni a jelen­legi tech­no­ló­giákat és érté­kelni azok alkal­maz­ható­ságát az épí­té­szeti terve­zési folya­matban.

Exploring and Documenting the History of BIM in Hungary A magyar BIM tör­té­ne­tének fel­tárása és doku­men­tálása

The BIM methodology has gradually emerged in Hungary over the past two decades, yet its history and development process remain largely unexplored. The aim of this research is to explore the development of BIM in Hungary: to present early software and methodological initiatives, the first design firms to adopt BIM, as well as the role of domestic innovators and professional communities. Through the analysis of interviews, professional documents, and projects, this study seeks to reconstruct the major milestones of BIM’s development in Hungary and its impact on construction industry practices. A BIM módszer­tan az elmúlt két évti­zedben foko­za­tosan jelent meg Magyar­országon, azonban tör­ténete és fej­lő­dési folya­mata még kevéssé fel­dol­gozott. A kuta­tás célja a hazai BIM fej­lő­dé­sének fel­tárása: a korai szoft­veres és mód­szer­tani kez­de­mé­nye­zések, az első BIM-et alkal­mazó ter­vező­irodák, vala­mint a hazai inno­vátorok és szakmai közös­ségek szere­pének bemu­tatása. A munka inter­júk, szakmai doku­men­tumok és projektek elem­zésén keresz­tül igyek­szik rekonst­ruálni a magyar BIM fejlő­désének főbb mérföl­dköveit és hatását az épí­tő­ipari gyakorlatra.

Being an Architect in the Age of Artificial Intelligence Építész­nek lenni a mester­séges intel­li­gen­cia korá­ban

The rapid development of artificial intelligence is fundamentally transforming the tools and processes of architectural design. The aim of this research is to examine how the role of the architect is changing in the age of AI: which tasks can be automated, what new competencies are becoming important, and in which areas human creativity and decision-making will remain decisive. The work also addresses how AI-based tools—such as generative design, image generation, or automated analysis—fit into traditional architectural thinking and workflows. A mesterséges intelli­gencia gyors fej­lő­dése alap­vetően ala­kít­ja át az épí­té­szeti ter­vezés eszkö­zeit és folya­ma­tait. A kutatás célja annak vizsgá­lata, hogy miként változik az épí­tész szerepe az AI kor­szakában: milyen fela­datok auto­mati­zál­hatók, milyen új kompe­tenciák válnak fontos­sá, és mely terü­le­teken marad továbbra is meg­ha­tározó az emberi krea­tivitás és döntés­hozatal. A munka kitér arra is, hogy az AI-alapú eszkö­zök – pl. gene­ratív terve­zés, kép­gene­rálás, auto­matizált elemzés – hogyan illesz­kednek a hagyo­mányos épí­té­szeti gondol­kodásba és munka­folya­matokba.

• https://www.researchgate.net/­publication/­378855052_Artificial­_Intelligence­_in_Archi­tecture_Integration­_into­_Architectural­_Design­_Process

András Sipos PhD Dr. Sipos András

Structural Colors and the Bouligand Structure Strukturális színek és a Bouligand szerkezet

Recommendation: primarily a thought-provoking topic — requires programming knowledge Ajánlás: elsősorban „gondolkodós” téma – programozási ismereteket igényel

The Bouligand structure is a unique material structure in which fibers or plates are arranged in a continuous, twisted pattern, rotating at small angles relative to one another. This geometric arrangement results in exceptional strength, impact resistance, and crack-resistant properties. First described by Robert Hooke and Isaac Newton, structural coloring — which appears in both the animal and plant kingdoms — means that color is produced not by pigments, but by microscopically fine-textured surfaces capable of interfering with visible light. The goal of this Undergraduate Research thesis is to investigate the Bouligand structure from the perspective of structural coloration, analyzing the geometric parameters of the structure and the resulting colors. A Bouligand szerkezet egy külön­leges anyag­szerkezet, amely­ben szálak vagy lemezek egymás­hoz képest folya­ma­tosan, kis szög­gel el­for­dulva, csa­var­tan he­lyez­kednek el. Ez a geo­met­riai el­rende­zés kivé­teles szi­lárd­ságot, ütés­álló­ságot és repe­dés­gátló anyagot ered­mén­yez. A Robert Hooke és Isaac Newton által első­ként leírt, mind az állat­világban, mind a növény­világban meg­jelenő szer­ke­zeti szín azt je­len­ti, hogy a színt nem pig­men­tek, hanem olyan mik­roszko­pikusan finom szer­ke­zetű felü­letek hoz­zák létre, amelyek képe­sek a lát­ható fényt inter­ferálni. A TDK célja a Bouligand szer­kezet vizsgá­lata szer­ke­zeti színe­zés szem­pont­jából, a szer­kezet geo­met­riai para­mé­te­re­inek és a kelet­kező szí­nek­nek az elemző vizs­gálata.

• Ball, P.: Patterns in Nature: Why the Natural World Looks the Way it Does, University of Chicago Press (2017)
• Yang, H., Zhang, X., Wang, S., Wang, Y., Xiong, R. & Huang, C.: Creating Biomimetic Bouligand Architectures for Biomedical and Healthcare Applications. Interdisciplinary Materials, 4: 539-567. (2025) ❯ https://doi.org/10.1002/idm2.12260

Linear Weingarten Surfaces in Nature Lineáris Weingarten felületek a természetben

Recommendation: a topic primarily focused on literature review — requires some programming knowledge Ajánlás: elsősorban az irodalom feldolgozására fókuszáló téma – némi programozási ismeretet igényel

Linear Weingarten surfaces satisfy a linear equation relating Gaussian curvature and mean curvature at every point on the surface. Under constant internal pressure, the directions of principal stresses and principal curvatures are identical at every point on these surfaces. Due to their advantageous mechanical properties, we expect these surfaces to occur in nature, whether at the macroscopic or microstructural level. The aim of this Underhgrad Research thesis is to identify such natural examples and analyze their mechanical and geometric features. A lineáris Weingarten felü­letek a Gauss és átlag­gör­bület egy line­áris egyen­letet elégít ki a felület minden pontjában. Állandó bel­ső nyo­más alatt ezen felü­letek fő­feszült­ségi és fő­gör­bületi irá­nyai minden pont­ban azo­nosak. Az–elő­nyös mecha­nikai tulaj­don­ságai miatt arra számí­tunk, hogy ezen felü­letek a ter­mé­szetben is meg­jelen­nek, akár makro-, akár mikro­szer­kezeti szinten. A TDK dolgozat célja ilyen termé­szeti példák fel­kuta­tása és mecha­ni­kai, geo­met­riai jel­lem­zőinek elem­zése.

• Ball, P.: Patterns in Nature: Why the Natural World Looks the Way it Does, University of Chicago Press (2017)
• Gálvez, J., Martínez , A. & Milán, F.: Linear Weingarten Surfaces in ℝ³. Monatsh. Math. 138, 133–144 (2003) ❯ https://doi.org/10.1007/s00605-002-0510-3

László Strommer PhD Dr. Strommer László

Script-Generated Models Szkripttel generált modellek

In the case of computer models, the question often arises whether it would not be more expedient to look for a more general solution instead of a unique model — which of course requires extra work and thinking, but this work can pay off many times over if it allows the model to be reused several times and regenerated with some changes. These changes can mean a different geometry (e.g. a spiral staircase with a different step height), or a unique appearance created by generating random numbers (e.g. several similar, but still unique plants). Programs that accept a series of text commands (scripts) (e.g. AutoCAD) can be very easily “programmed” even without using any actual programming language. A számító­gépes modellek ese­tén gyak­ran fel­merül a kér­dés, hogy az egyedi modell helyett nem lenne-e célra­veze­tőbb egy álta­lá­nosabb meg­oldást ke­res­ni — ami termé­sze­tesen plusz mun­kát és gon­dol­ko­dást igé­nyel, ám ez akár sokszo­rosan meg­té­rül­het, ha ál­tala a modell több­ször is fel­hasz­nál­ha­tóvá válik, bizo­nyos mér­tékű vál­toz­ta­tá­sokkal újra-gene­rál­ható. E vál­toz­tatás jelent­het eltérő geo­met­riát (pl. más fel­lé­pés magas­ságú csiga­lépcső), vagy a vélet­len révén egye­divé for­mált meg­jele­nést (pl. növények). A szö­ve­ges paran­csok soro­zatát (szkript) elfogadó prog­ramok igen egyszerűen „prog­ra­moz­hatók” akár prog­ram­nyelv nélkül is — bár termé­sze­tesen alkal­masak prog­ramok futta­tására is.

Geometry of Polyhedral Spires Síklapú toronysisakok geometriája

Towers often serve as an important architectural symbol. Due to their typically regular polygonal ground plan and rotationally symmetrical design, their polyhedral spires represent an interesting geometric group. Their shapes, construction, principles of geometric design, and possible classification offer an interesting topic from several points of view. A tornyok gyak­ran funk­ció­jukon túl­mu­tató, hang­sú­lyos épí­té­szeti jel­ként szol­gál­nak. Tipi­kusan szabá­lyos poli­gon alap­rajzuk és forgás­szim­met­rikus ki­ala­kí­tásuk miatt a sík­lapok­kal hatá­rolt torony­sisakok egy geo­met­riai szem­pont­ból is érde­kes cso­por­tot kép­viselnek. Formáik, szer­kesz­tésük, geo­met­riai ki­ala­kí­tásuk elvei, le­het­séges osztá­lyo­zásuk több­féle szem­pont­ból is ér­de­kes témát kínál, hi­szen az álta­lá­nos, vagy egy-egy terü­letre jel­lemző formák mel­lett meg­jelen­nek egye­di meg­oldá­sok is.

• Spire-Polyhedra ❯ http://www.heldermann.de/­JGG/­JGG11/­JGG111/­jgg11011.htm